A nedváramlás érzékelők a fás szárú növények vízfelvételének folyamatos mérésére szolgálnak. Az SF-G modell az André Granier által 1985-ben kifejlesztett klasszikus, kéttűs modellnek felel meg.
A négytűs SF-L érzékelőnk egy frissített Granier érzékelő. A szabadalmaztatott fejlesztések korrigálják a szijácsban a természetben előforduló és időben változó függőleges hőmérsékleti gradienseket. Korrekció nélkül (az eredeti Granier érzékelő, SF-G) és az elszigeteltség ellenére ezek a természetes hőmérsékleti gradiensek a mért nedváramlási értékek átmeneti túl- vagy alulbecsléséhez vezethetnek, extrém esetekben akár 50%-kal is (vö. Do, F ., & Rocheteau, A., 2002). Az SF-L érzékelővel végzett további hőmérsékletmérés lehetővé teszi a mért nedváramlási értékek korrekcióját, ami megakadályozza a természetes függőleges szárhőmérséklet-gradiens okozta hibákat. Ez lényegesen nagyobb pontosságot és stabilabb nullapontot (ΔTmax) eredményez a xilem (sap) áramlásában.
Egy nagyon hasznos lehetőség ennek a nullapontnak a pontos meghatározására egy dendrométer használata a fatest víztelítettségének folyamatos mérésére. Ez a kiegészítő mérés lehetővé teszi a nulla nedváramlási feltételek pontos meghatározását: nedváramlás = 0, ha a korona relatív páratartalma 100%, és a fatest 100%-ban telített vízzel (a dendrométer adatai szerint az átmérő nem változik). A továbbfejlesztett SF-L érzékelő és a dendrométer által támogatott nulla áramlási viszonyok pontos meghatározásával kombinálva szükségtelenné teszi a nedváramlás éjszakai nullázását (Granier szerint). Ez a folyamat lehetővé teszi az éjszakai xilémáramlás rögzítését.
